MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY CÍMERÉNEK HERALDIKÁJA, A CÍMEREK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE, A MAGYAR KIRÁLYSÁG CÍMERÉBEN AZ ÁRPÁDSÁVOS PAJZS AZ ÁRPÁDHÁZ ÖRÖKSÉGÉRE UTAL, MÍG A HÁRMASHALOM FELETT A KETTŐSKERESZT AZ ÁLLAMHATALOM JELKÉPE

Heraldika, szimbolika, rovásírás -Lehoczky József honlapja, mely kiegészítése a honlap írójának Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve című könyvében a heraldikai résznek. A könyvről bővebben érdeklődehet itt: http://novella-vers.hupont.hu/ és www.novumpocket.com

Lehoczky József email: gyogyito.ero@gmail.com

Ebben a részben egy kis heraldika, egy kis ékírás-ismeret és egy kis sumerológia olvasható. Megismerkedhetünk a magyar államcímer kialakulásával, megemlítve azt a tényt, hogy a III. Béla óta lebegőn, halmok nélkül használt kettős-kereszt a vörös pajzson, valójában az ősi magyar és székely rovásírással olvasva „Isten” neve, és ha alá tesszük a három halmot, akkor úgy olvasandó, hogy ”Isten országa”. Ezért lett a XIV. század végére a királyi tanács báróinak, az országos tanácsnak a jelvénye, s ez időtől az államhatalom hivatalos jelképe, míg az Árpád-sávos pajzs a mindenkori királyi család Árpádok örökségére hivatkozásának a jelvénye. A két pajzs együtt, felette a Szent Koronával, ezt jelenti: " A Szent Koronáé az Ország, de a Szent Korona a magyar nemességé / modernebb értelmezéssel: minden magyar állampolgáré/; - a mindenkori király az Árpád-ház örököseként viseli a Szent Koronát, de Isten országának, Nemes Magyarországnak az akaratából!" - Végül rövid áttekintést adunk a mezopotámiai leletek agyagtábláinak megfejtett ékírásából megismert sumer mitológiáról.

 0._kep_lovag_es_aprod.jpg

Keresd: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - megrendelhető a kiadótól! Írj egy emailt a kiado@novumpocket.com  címre és rendeld meg a könyvet! A vásárlás előreutalással történik. A kiadó az általad megadott email címre elköldi a számlát, miután kiegyenlítetted, kb. egy hét múlva küldik neked a könyvet, mely 555 oldalas, ára 4570 Ft + postaköltség, mely belföldön 1080 Ft, külföldre 2870 Ft. A pénz átutalása nemcsak banki üton, de postai csekken is megtehető!        Referencia: www.novumpocket.com

 

A magyar államcímer kialakulása

        A XIII. századig csak a Német-Római Birodalomnak és a Jeruzsálemi Királyságnak volt címere: az előbbié a római sas, az utóbbié ezüstpajzsban álló aranykeresztek. Ez a címer a keresztes lovagok­tól származott, akik rendbe tömörülve, saját címerükbe szintén a keresztet vésték.

a_johannitak_cimere_1098.jpg

A fenti képen az ispotályos lovagrend XIII. századi pecsétje pl. a sírban fekvő Krisztust ábrázolja, feje felett a lo­vagrend keresztjével, „HOSPITALIS IHERUSALEM" = jeruzsálemi kór­ház – körirattal. Ispotályos lovagrend vagy Johanniták: 1098-ban alapított betegápoló szerzetesrend, 1120-ban lett lovagrend, miután 1118-ban a Templomosok  rögtön lovagrendként megalakultak, a ciszterciták rendi szabályzata szerint.. Tagjai harccal és betegápolással foglalkoztak. Az ispotályos nevet a Jeruzsálemben ala­pított Szent János kórházról (ispotály) kapták. A törökök előretörése következtében először Ciprusra, majd Máltára költöztek. Innét származik a „máltai lovagok" elneve­zésük. Hazánkban a XII. században telepedtek meg. Jobb oldalon, fenn a Johannita rend pecsétje látható!

   A középkori Európában az ural­kodóházak címere egyben az ország címere is volt, és a monarchiák nagy részében ez ma is így van. Sőt, vannak országok, ahol a köztársa­sági államformára való áttérés után is megmaradt a letűnt uralkodóház címere; pl. Lengyelországban a Jagellók sasos vagy Csehországban a Przemysl-dinasztia oroszlá­nos pajzsa. / A kommunista Csehszlovákia címere is ugyanez a kettősfarkú oroszlán volt, jelenleg, a XXI. Század elején Csehország a kettősfarkú oroszlánt viseli címereként, míg a történelmi múlttal nem rendelkező Szlováki államcímere a magyar történelmi címer állami hatalmat jelképező pajzsfele, a vörös alapon kettőskeresz és a hármashalom, de ez nem zöld itt, hanem kék./   A magyar államcímer kialakulásának folyamatát semmilyen tör­vény sem szabályozta. Az uralkodókat címerük kialakításakor az államalapító dinasztia iránti tisztelet és szokásjogi elemek befolyá­solták.

 Az ún. magyar (kis)címer kialakulásának vázlatos folya­mata, majd a közép- és a nagy-címer létrejötte így tekinthető át:

 A magyar államcímer főelemei: -  a vágásos pajzs; - a kettős kereszt;

 - a mellék­elemei:  - a hármas halom és a korona.

1. lépés:

A kettős kereszt III. Béla pénzein jelent meg először, feltételezhetően bizánci hatásra. Ettől kezdve a kettős keresztet királyaink a legfőbb hatalom birtokosának jelvényeként mindvégig használták. - Természetesen ez nem jelenti azt, hogy korábban ne használták volna királyaink ezt a címerpajzsot, csak azért, mert oklevélen és pénzen korábban nem látható? -Lásd, a későbbi oldalakon szólunk róla, hogy a hármas-halom kettős-kereszttel ősi magyar és székely rovásírással írva és olvasva:” Isten országa”, tehát jóval régebbi szimbólumról van szó!  - Viszont azt sem állíthatjuk, hogy III. Béla egy ősmagyar rovásírási szimbólumként vette volna fel címerül a kettős-keresztet lovagi pajzsára és országa címerébe, mert őtőle igen távol állott a pogány ősi vallás, csakúgy, mint Szent Istvántól és később I. Bélától is, akik nyomait is ki akarták irtani a pogány vallásra emlékeztető mindenféle szokásnak és emlékeztetőnek. Ezt Szent Lászlóról és Kálmán királyról is elmondhatjuk, akik oly erősen keresztény és katolikus állam megvalósítására törekedtek, hogy országgyűléseik is egyúttal országos egyházi zsinatok voltak. III. Béla, aki pénzeiből következtetve, először viseli pajzsán a kettős-keresztet, a bizánci császári udvarban nevelkedett, felesége is bizánci, görög császárleány volt. A bizánci udvarban a szigorúan a régi, ortodox szertartásokhoz igazodó keleti keresztény egyház hatása alatt álló erősen katolikus keresztény volt. Ezért, hogy a kettős-kereszt, mint ősi magyar rovásírás szerinti szimbólum került volna címerére, ez igencsak kétséges. Egyébként is a kereszt a pajzson ekkor még lebegő, nincs alatta hármas-halom. A hármas-halom és rajta a kettős-kereszt, mint = ’Isten országa’ jelentésű olvasat, csak XIV. század végén, Zsigmond király uralkodása alatt, kerülhetett elő, ekkor lett az államtanács „prelátusainak, báróinak és mágnásainak, az ország miden előkelőjének” jelvénye. Ugyanis a XIV század végéig mind a XIII. században, mind pedig, az Anjouk idején a pajzs halmok nélkül, lebegőn volt ábrázolva. /Bár már IV. László és III. Endre pénzén megjelenik a hármas-halom, de az ország-címerben csak Zsigmond idején!-Lásd, a későbbiekben szólunk róla, hogy Károly Róbert III. Kán Lászlótól, más néven Apor vajdától, a székelyek kevendjétől, / másképp kendéjétől, vagy kündüjétől, azaz kánjától/ és egyben örökös rabonbánjától kérte vissza a Szent Koronát! Ekkor, vagy a XIII .században élt I. és II. Kán László idején vetődhetett fel először a címerpajzsra értelmezve a székely rovásírású olvasat. – Lehoczky József./

2. lépés:

 A vágásos pajzs, mint királyi címer Imre király aranybullájának hátlapján  tűnt fel. A pecsét keretes pajzsban hét vágás­sal osztott pajzsot ábrázol; mezőiben kilenc oroszlán jobbra lépdelő alakja látszik, 3-3-2-1 elosztásban. A hét vágással osztott pajzs ekkor még nem kialakult szerkezet, ugyanis II. András aranybullá­ján hét, viaszpecsétjén viszont kilenc vágás van. Nem könnyű meg­állapítani, hogy a vágásokkal kialakított mezők milyen színűek voltak. Ebből a korból csak pecsétek maradtak fenn, és a pecsétvésés szabályai szerint a vágott pajzs domború része mindig fém, lapo­sabb része, esetünkben tehát a pajzs színe, mindig máz. A pecsétek és az Anjou-kor színezései (a Képes Krónika, Kassa város címere stb.) alapján az Árpád-ház vágásos pajzsa vörös-ezüst, viszont a zürichi címertekercs ábrája szerint,  ezüst-vörös  színezé­sű. Természetesen ezek a megfigyelések sem bizonyítják azt, hogy az Árpádok címerként a vágásos pajzsot az oroszlánokkal ne használták volna, hiszen Szent István király idejében már divatban volt a lovagvilágban a cimerhasználat. Felfigyelhetünk arra is, hogy Angliával régtől szoros volt a kapcsolat. Skóciai Szent Margit is Magyarországon született, az angol koronázási szertartási rend szerint koronázták Salamont is. Magyarországon, Nádasd környékén volt „Terra Britannia”. A keresztes hadjáratokban is kapcsolatba kerültek a magyar lovagok a brit lovagokkal. Így az oroszlán is emlékeztet az angolok oroszlánjára!

 Hogy a címer az Árpád-korban mennyire kialakulatlan volt, azt II. András aranybullájának vágásos pajzsa is bizonyítja. Az oroszlánok a bulla hátlapján levő vágásos pajzs ezüstme­zőire kerültek, és így - 2-2-2-1 elosztásban - csak hét fért el belő­lük. Az Imre-féle aranybullához képest lényeges eltérés, hogy itt az oroszlánok szembefordulva állnak, és közéjük egy-egy tar pajzsot is elhelyeztek.

 i._imre_kiraly_aranybullajanak_elo_es_hatoldala.jpg

Fent: Imre király aranybullájának elő- és hátoldala

  Lent: II. András „Aranybullájának” elő- és hátoldala       

 ii._endre_aranybullajanak_elo_es_hatoldala.jpg

 

 3. lépés:

 IV. Béla a vágásos pajzsot a kettős kereszttel helyet­tesítette. Aranybullájának hátlapján egyszerű három­szögpajzsban a kettős kereszt, lebegőn van ábrázolva. Ettől kezdve az Árpád-ház kihalásáig a kettős kereszt megmaradt a királyi pecsé­teken. De ekkor még nincs a pecséteken a kereszt alatt a hármashalom.

 iv._bela_aranybullajanak_elo_es_hatoldala.jpg 

  Fent:  IV. Béla aranybullájának elő - és hátoldala

  Lent:  I. Mátyás aranybullájának elő- és hátoldala

 i._matyas_kiraly_aranybullajanak_elo_es_hatoldala.jpg

4. lépés:

A vágásos pajzsot Károly Róbert helyezte vissza a királyi pecsé­tekre, hangsúlyozva ezzel az Árpád-házból való származását. Ő azonban a fő helyet, a címerpajzs jobb oldalát még családi címe­rének, az Anjou-liliomoknak tartotta fenn. Csak fia, I. (Nagy) Lajos helyezte ismét a vágásokat a jobb oldalra (42/4. ábra). Később egyesített címerében a kettős kereszt külön mezőbe került, egyenrangúan a lengyel sassal és Dalmácia leopárdjaival. Ekkor is még lebeg a kettőskereszt, nincs alatta hármashalom

5. lépés:

A XIV. század végére végérvényesen kialakult, hogy a kettős kereszt a politikai értelemben vett királyi hatalmat, - / lásd írásunk végén a címer székely rovásírás szerinti olvasatáról! „Isten országa”! -  a vörös-ezüsttel színezett vágásos pajzs pedig, az Árpád-házhoz való tartozást jelen­ti. A vágásos pajzs dinasztikus jellegét mindennél jobban bizonyít­ja, hogy a trónkövetelők, akik magukat az Árpád-házhoz tartozó­nak vallották, valamennyien ezt a címert használták.

 A két címermotívum: a kettős kereszt és a vágásos pajzs megkü­lönböztetésének jogosságát bizonyítja az országos rendek pecsétje is. A politikai hatalommal rendelkezők pecsétjük címeréül a kettős keresztet választották. /Lásd, a kettőskereszt a hármashalmon székely, vagyis ősmagyar rovásírással értelmezett olvasata:” Isten országa.” /

 Hasonló a helyzet az egyetemek címerével. A Zsigmond által 1389-ben alapított óbudai egyetem címerében a vágott pajzsban felül a hármas halomra helyezett kettős kereszt, alul a valamennyi középkori egyetem címerében sze­replő, csatos könyvet nyújtó kéz szerepel.

 

Lapozz a 2. oldalra!

 

 

Lehoczky József hasonló érdeklődési körbe sorolható honlapjainak elérhetőségi listája:

 

A Lehoczky nemzetség története az Árpád-kortól, címerei, leszármazási táblái: http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/ 

 

A  Szent Korona titkai; új művészettörténeti és történelmi állítások; a corona latina és a corona graeca már Szent István király koronázásakor egybe lett építve, kifejezve ezzel, hogy az új magyar államot Kelet és Nyugat császára is elismeri: http://lehoczkyfolytatas.hupont.hu/

 

A honfoglalás története, hagyomány és "tudomány" egybevetése, "kettőshonfoglalás", László Gyula elmélete stb: http://lehofolytatas.hupont.hu/

 

Magyar uralkodók arcképcsarnoka és uralkodási rendje: http://uralkodok.hupont.hu/

 

A magyar vármegyék és egyházmegyék alakulása Szent István király idejétől, valamint Horvát-Dalmátország története a magyar uralomig: http://magyarvarmegyek.hupont.hu/

 

Az 1222. évi "Aranybulla" szövegének pontos fordítása, majd annak 1231. évi módosítása. Az angol 1215. évi Magna Charta hatása a magyar Aranybullára. Az Aranybulla 1351. évi megújítása; a mindenkori király hűségesküje a magyar nemesség felé, az ellenállási záradék: http://aranybulla.hupont.hu/

 

Magyarország címerének és Erdély-ország címerének  heraldikája. A magyar országcímer kettőskeresztjének és hármashalmának olvasata székely rovásírással: "Isten Országa". Ezért lett a címer ezen fele az országtanács címerpecsétje. Míg az Árpádsávos pajzs a mindenkori királyi család Árpádok örökségére hivatkozásának a jelképe. A két pajzsfél együtt, felette a Szent Koronával ezt jelenti: " A mindenkori királyi család az Árpád-ház örököseként viseli a koronát, de Isten Országának, Nemes Magyarországnak az akaratából!" - + Egy kis sumerológia: http://orszagheraldika.hupont.hu/

 

Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve: http://novella-vers.hupont.hu/

 

Heraldika, magyar címertan: http://nemokutyus.hupont.hu/17/

/Botrány a galériában, avagy bilibe lóg a zsűri keze! - Lehoczky József internetes galériája; festmények, egy kis művészettörténet és némely társadalomtudati agyficam: http://nemokutyus.hupont.hu/ /

 

Lehoczky József: Magyar rendek és rangok: http://magyarregiok.hupont.hu/

 

0._kep_lovag_es_aprod.jpg





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 15
Heti: 1
Havi: 230
Össz.: 11 232

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország és Erdély címerének heraldikája 1. oldal
MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE - © 2008 - 2017 - orszagheraldika.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »