A korábbi sorokban szóltunk róla, hogy a magyar címer egyik fele, az államhatalom jelképe: a kettőskereszt a zöld hármashalmon régebbi eredetű lehet, mint a heraldika kora, mert székely rovásírással ez olvastó ki belőle:  " Isten országa. "

Erről Varga Csaba írt a Magyarok Világszövetségének lapjában, a Honlevélben egy cikket. Erről mindenképpen szükségesnek véljük tájékoztatni könyvünk olvasóját!

 A magyar címerben a zöld hármas-halmon a kettős-keresztet nézve láthatjuk, hogy ez ugyanaz a jel, mint az alábbi ábra:

                                                                                                

 Vagyis a há­rom fordított ’V’ formájú jel és a rajta álló kettős kereszt, mely jelcsoport lehet a magyar címernek is eredeti jelformája.

  A lényeg az, hogy ez nem rajz, hanem egy ősrégi FELIRAT. A székely ábécé segít­ségével pedig, könnyen el is olvashatjuk, ha ismerjük az ősi írásjelek jelentését és az ősi írás néhány szabályát.

 Kétféle írásjel szerepel a feliratban. A kettős kereszt, és a fejre fordított ’V’ alak. Mindkét írásjel jellegzetes eleme a nagyon ősi írásjel sornak.¹ E két jel legrégebbi ismert együttes előfordulása:        

 

   Az írásbeliség nyomai úgy 35.000 évig nyúl­nak vissza a múltba, amit a JEL JEL JEL (Fríg Kiadó, 2001.) című könyvében mutat­ta be Varga Csaba. Más szempontból az Ősi írás könyvé­ben (Fríg, 2002.) is szólt minderről, szintén Varga Csaba.

   Az előbbi képen látott felirat Grotte Cosquer barlangjában maradt fenn (lásd akár az Interneten is), keletke­zési kora 29-19000 esztendő. Mivel itt a kettős kereszt és a fordított ’V’ ala­kú jel együtt, sőt egymásba rajzolva fordul elő (ligatúra), s a magyar címerben is együtt vannak, a jelek alak­jának véletlen egyezése teljes mérték­ben kizárható, - írja Varga Csaba-, lásd az előbbi fénykép egy részének kinagyítását:             

  

 Vegyük sorra a kettős keresztet, a sarok alakú jelet, valamint azt, hogy miért szerepel háromszorozva a sa­rok alakú jel a magyar címerben. E bemutatóhoz azonban tudnunk kell, hogy egykoron az írásjelek fogalma­kat jelöltek, a hangírásra („fonetikus írásra") csak 15-12000 évvel ezelőtti időből van biztos adatunk, de az ere­deti fogalomírás is mindmáig él, pl. a kínai és a sumer írás erre az egy és ugyanazon ősi eredetre megy vissza. / Megfigyeltem az indusvölgyi kultúra megfejtetlen írásjeleinél is, hogy némely ábra a székely rovásírásra emlékeztet! Lehoczky József megjegyzése /

 

a) A KETTŐS KERESZT

 

Húsz-harmincezer évre visszame­nőleg nem mondhatjuk ugyan meg e jel je­lentését, de úgy három-négyezer év­vel ezelőttől már biztosan tudjuk, -írja Varga Csaba.- A kettős-kereszt ekkortól adatolható je­lentése ugyanaz, mint a székely ábécé­ben: EGY. Ez számnév is, de Isten neve is. Ennek oka az, hogy a régiek szerint „minden egy, és egy minden", s „csak az egy teremtetlen". Ezért EGY maga az Isten. (Vagyis nem arról van szó, hogy istenből egy darab van, s nem négy, nyolc, netán húsz, hanem hogy Isten maga ez a szám: 1.) /Lásd, a „Magyar lovagkönyv” első részében az egyházi lovagrendekről szóló részben írtam a gnoszticizmusról, valamint a Sárkányrend jelvényének gnosztikus eredetéről! Itt egy III. században élt, magát Cleopátrának nevező alkimistanő könyvéről, a „Chrysopeia”/ Arany-csinálás/ című műről, melynek felirata szintén „egy minden és minden egy”! Valamint később az I. rész második felében a szabadkőművességről szóló részben a kabbaláról szóló részt! Ez is számmisztika! A székely rovásírást a jelenlegi hivatalos tudomány ugariti, föníciai eredetűnek tekinti! Ugaritban Kr. e. 1400 körül fejlesztették ki az európai betűírások ősét, rovásírás formában, a sumer-mezopotámiai jelek továbbfejlesztésével, mely jelek korábban szótag, szó, még régebben fogalomírás elemei voltak. Arámon, a Kaukázuson keresztül kapcsolódott az írás a hunokhoz! A székely rovásírást is, mint az arabot és hébert is hátulról előre kell olvasni!/ a vesszőn pedig felülről lefelé./ Az ugyanezen írásból kifejlődött görög és latin írást balról jobbra kell olvasni! - L.J./

 

A székelyek Bálványosvár közelében, még a XII. században is rabonbánjaik, vagyis ’rabbi’-bánjaik vezetésével, - akik vallási és világi vezetőik voltak egy-személyben, - az ősi vallásnak és az arab, mohamedán és zsidó vallásnak a keresztény keveredésű változatát gyakorolták. Nemhiába panaszolta egy levelében az akkori erdélyi püspök, hogy nem bírja kiírtani a székelyek pogány babonáit. /Rabonbán = Rabbi, másképp rabboni = héberül tanítómester + bán, vagyis előkelő nagyúr, zászlós úr: – Horvátból, vagy a germán Das Banner= zászlóból.-/ A székelyek kabar vallása, mely a keresztény, az arab-mohamedán és zsidó vallás zagyvaléka volt, adta meg az alapját Erdélyben, az 1550 körül, Dávid Ferenc /1520-79/ által alapított unitárius vallásnak. Dávid Ferenc /a Szentháromsággal és Jézus Krisztus Istenségével szemben, mely a Katolikus egyház és a többi protestáns egyház hitvallása, a 325. évi niceai hitvallás óta, mely az ariánusokkal szemben lett megfogalmazva!/- tagadta a Szentháromságot és Jézus Krisztus Istenségét és az egy Isten hitét hírdette, mert úgy vélte, hogy így meg tudja teremteni a törököket, zsidókat és európaiakat összekötő egyetlen vallást. / A keresztény vallással kevert zsidó és arab vallási elemeket a székelyek, másként a honfoglalás-kori kabarok, még a kazár uralom alatt, a Kaukázus vidékén vehették át a zsidó és böszörmény kereskedőktől. /

 

    Minden esetre, erre utal az ékírásban felfedezhető számmisztika is. Tudnunk kell, hogy a XI-XII. században, a rabonbánok Opo Úr Kevend és fiai voltak, akik megépítették birtokukon, a Kászonszék és Kézdiszék közötti területen az ősi vallás gyakorlásának megőrzésére Bálványosvárat. Opour Kevend /Kende?/ leszármazottai az Apor nemzetség. A Szent Korona a XIV. század elején Kán László, más néven Apor vajda kezében volt, Erdélyben. A kiskirályok korában Kán László volt egész Erdély ura. Hogy királlyá koronázhassák, Károly Róbert tőle kérte vissza a koronát, miután kiegyezett vele. / A rozgonyi csatában legyőzte I. Károly király serege a kiskirályok seregét. Kán László vajda 1315-ben meghalt, ekkor lett Erdély is ténylegesen a királyé./ Kán Lászlónak azért nevezték Apor László erdélyi vajdát, mert mint az őse, Opo Úr Kevend, vagyis Kende= Kündü= Kán, ő is valószínűleg, mint Kevend= Kán, az ősi öröklött székely méltóságából következőleg titkon gyakorolhatta, a székely nemzet vallási és polgári iránytójaként, a bálványosvári „Templomban” az ősi szertartásokat. Ezeken a szertartásokon körbejárt az áldozati „szerecsendió” kupa /valószínűleg kókuszdió, sokáig a gróf Sándor család birtokában volt!/, s abból itták ”Krisztus vérét”. A völgyekben és a magaslatokon pedig, tüzek égtek, a Magyarok Istenének, Hadúrnak, valamint a Napnak, a Holdnak, a csillagoknak s az ősöknek a tiszteletére, és zengett a sámán-ének. Itt gyűltek össze évente a székelyek nyilazó hadigyakorlatokra. Aki nem jött el, vagy rosszul volt felszerelve, azt kizárták a szabadok sorából. Még századok múlva is, ha a székely eladta házát, portáját, vele adta templombéli ülőhelyét is. Ez a „templombéli ülőhely eredetileg a bálványosvári „Templombéli ülőhely volt. Tehát gyakorolták Kán László vajda idejében az ősi szertartásokat, és élt az ősi írás, s annak jelképrendszere is.  A magyarok már nem használták az ősi rovásírást, de a székelyek igen. Az erdélyi vajda volt az esztergomi érsek és a nádor mellett az ország harmadik legmagasabb főméltósága, tekintélyben megelőzve a horvát-szlavón bánt. – A Kán nemzetség, mely a geneológiák szerint / bár erről voltak viták a geneológusok közt, minthogy ennek ellentmond Anonymus!/ azonos az Apor nemzetséggel, a honfoglaló Töhötöm, másképp Tétény vezérnek leszármazottai, s így egyben a régi erdélyi gyulák leszármazottai, - a Dunántúlon, Tolna megyében és Erdélyben is birtokoltak. Három híres Kán László szerepelt a XIII. században. Az előbb említett Kán László, Kán Gyulának fia, 1299-ben már vajda, a számozás szerint: III. Kán László volt. A XIII. század első felében, II. András idejében élt I. Kán László: lovász, majd országbíró, később, IV. Béla idejében, 1245-ben: „bán és egész Szlavónia hercege” /hivatalbéli herceg!/.  Az ő fia volt II. Kán László, pozsonyi ispán, országbíró, majd vajda. Tehát mindhárom Kán nembéli a legmagasabb országos méltóságokat viselte.

 

Mint mondtuk, III. Béla pénzén, mikor először megjelent a kettős-kereszt, akkor még halmok nélküli, lebegő; - IV. László király és III. Endre pénzein viszont már hármas-halmon látható. Ekkor vetődhetett fel a felismerés a székely elmében, hogy a III. Béla óta lebegőn, halmok nélkül használt kettős-kereszt a vörös pajzson, valójában az ékírással olvasva „Isten” neve, és ha alá tesszük a három halmot, akkor úgy olvasandó, hogy ”Isten országa”.

 Ezért lett a XIV. század végére a királyi tanács báróinak a jelvénye, s ez időtől az államhatalom hivatalos jelképe, míg az Árpád-sávos pajzs a királyi család Árpádok örökségére hivatkozásának a jelvénye. Bár I. Károly király az Anjou liliomokkal egyesített Árpád-sávos címert viselte, az ő fia, Nagy Lajos már használta ismét a kettős-keresztet, de az ő idejében még mindig halmok nélkül szerepelt a címeren. Csak a század végén jelenik meg az ország- címerben is a hármas-halom. Vagy pld. A budai egyetem 1389. évi címerén is ekkor jelenik meg! Megfigyelhető az Apor család történetében a vallásos hitbéli fejlődés: Opo Úr Kevend még rabonbán volt és a pogánnyal kevert keresztény vallás vezetője, utódai az Aporok közül is többen, még egy jó ideig; leszármazottja, Báró Apor Vilmos püspök, pedig már XX. századi keresztény vértanú, akit a XXI. század elején a pápa a katolikus boldogok sorába avatott. -/ Lehoczky József megjegyzése./

 

 A kínai je­lek között is szerepel a kettős-kereszt.

 A következő képen a kínai egyketted (1/2), utána pedig, az énlakai unitárius templom 1668-ból származó feliratá­nak részlete látható. E részlet olvasata jobbról balra haladva: EGY az Isten: /Hátulról előre kell olvasni

 

     

      Tehát a kettős kereszt olvasata szövegbe ágyazottan vagy „egy", vagy „Isten". Végül a sumer párhuzamot is látva megbizonyosodunk, hogy a ma­gyar címerben biztosan EGY = Isten olvasatú a kettős kereszt.

    Lapozz a 4. oldalra!

 

Keresd: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve! Részletesebb tájákoztató itt: http://novella-vers.hupont.hu/

 

Oldal: Magyarország címerének heraldikája és a székely rovásírás 1. oldal
MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE - © 2008 - 2025 - orszagheraldika.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat