A korábbi sorokban szóltunk róla, hogy a magyar címer egyik fele, az államhatalom jelképe: a kettőskereszt a zöld hármashalmon régebbi eredetű lehet, mint a heraldika kora, mert székely rovásírással ez olvastó ki belőle: " Isten országa. "
Erről Varga Csaba írt a Magyarok Világszövetségének lapjában, a Honlevélben egy cikket. Erről mindenképpen szükségesnek véljük tájékoztatni könyvünk olvasóját!
A magyar címerben a zöld hármas-halmon a kettős-keresztet nézve láthatjuk, hogy ez ugyanaz a jel, mint az alábbi ábra:
Vagyis a három fordított ’V’ formájú jel és a rajta álló kettős kereszt, mely jelcsoport lehet a magyar címernek is eredeti jelformája.
A lényeg az, hogy ez nem rajz, hanem egy ősrégi FELIRAT. A székely ábécé segítségével pedig, könnyen el is olvashatjuk, ha ismerjük az ősi írásjelek jelentését és az ősi írás néhány szabályát.
Kétféle írásjel szerepel a feliratban. A kettős kereszt, és a fejre fordított ’V’ alak. Mindkét írásjel jellegzetes eleme a nagyon ősi írásjel sornak.1 E két jel legrégebbi ismert együttes előfordulása:
Az írásbeliség nyomai úgy 35.000 évig nyúlnak vissza a múltba, amit a JEL JEL JEL (Fríg Kiadó, 2001.) című könyvében mutatta be Varga Csaba. Más szempontból az Ősi írás könyvében (Fríg, 2002.) is szólt minderről, szintén Varga Csaba.
Az előbbi képen látott felirat Grotte Cosquer barlangjában maradt fenn (lásd akár az Interneten is), keletkezési kora 29-19000 esztendő. Mivel itt a kettős kereszt és a fordított ’V’ alakú jel együtt, sőt egymásba rajzolva fordul elő (ligatúra), s a magyar címerben is együtt vannak, a jelek alakjának véletlen egyezése teljes mértékben kizárható, - írja Varga Csaba-, lásd az előbbi fénykép egy részének kinagyítását:
Vegyük sorra a kettős keresztet, a sarok alakú jelet, valamint azt, hogy miért szerepel háromszorozva a sarok alakú jel a magyar címerben. E bemutatóhoz azonban tudnunk kell, hogy egykoron az írásjelek fogalmakat jelöltek, a hangírásra („fonetikus írásra") csak 15-12000 évvel ezelőtti időből van biztos adatunk, de az eredeti fogalomírás is mindmáig él, pl. a kínai és a sumer írás erre az egy és ugyanazon ősi eredetre megy vissza. / Megfigyeltem az indusvölgyi kultúra megfejtetlen írásjeleinél is, hogy némely ábra a székely rovásírásra emlékeztet! Lehoczky József megjegyzése /
a) A KETTŐS KERESZT
Húsz-harmincezer évre visszamenőleg nem mondhatjuk ugyan meg e jel jelentését, de úgy három-négyezer évvel ezelőttől már biztosan tudjuk, -írja Varga Csaba.- A kettős-kereszt ekkortól adatolható jelentése ugyanaz, mint a székely ábécében: EGY. Ez számnév is, de Isten neve is. Ennek oka az, hogy a régiek szerint „minden egy, és egy minden", s „csak az egy teremtetlen". Ezért EGY maga az Isten. (Vagyis nem arról van szó, hogy istenből egy darab van, s nem négy, nyolc, netán húsz, hanem hogy Isten maga ez a szám: 1.) /Lásd, a „Magyar lovagkönyv” első részében az egyházi lovagrendekről szóló részben írtam a gnoszticizmusról, valamint a Sárkányrend jelvényének gnosztikus eredetéről! Itt egy III. században élt, magát Cleopátrának nevező alkimistanő könyvéről, a „Chrysopeia”/ Arany-csinálás/ című műről, melynek felirata szintén „egy minden és minden egy”! Valamint később az I. rész második felében a szabadkőművességről szóló részben a kabbaláról szóló részt! Ez is számmisztika! A székely rovásírást a jelenlegi hivatalos tudomány ugariti, föníciai eredetűnek tekinti! Ugaritban Kr. e. 1400 körül fejlesztették ki az európai betűírások ősét, rovásírás formában, a sumer-mezopotámiai jelek továbbfejlesztésével, mely jelek korábban szótag, szó, még régebben fogalomírás elemei voltak. Arámon, a Kaukázuson keresztül kapcsolódott az írás a hunokhoz! A székely rovásírást is, mint az arabot és hébert is hátulról előre kell olvasni!/ a vesszőn pedig felülről lefelé./ Az ugyanezen írásból kifejlődött görög és latin írást balról jobbra kell olvasni! - L.J./
A székelyek Bálványosvár közelében, még a XII. században is rabonbánjaik, vagyis ’rabbi’-bánjaik vezetésével, - akik vallási és világi vezetőik voltak egy-személyben, - az ősi vallásnak és az arab, mohamedán és zsidó vallásnak a keresztény keveredésű változatát gyakorolták. Nemhiába panaszolta egy levelében az akkori erdélyi püspök, hogy nem bírja kiírtani a székelyek pogány babonáit. /Rabonbán = Rabbi, másképp rabboni = héberül tanítómester + bán, vagyis előkelő nagyúr, zászlós úr: – Horvátból, vagy a germán Das Banner= zászlóból.-/ A székelyek kabar vallása, mely a keresztény, az arab-mohamedán és zsidó vallás zagyvaléka volt, adta meg az alapját Erdélyben, az 1550 körül, Dávid Ferenc /1520-79/ által alapított unitárius vallásnak. Dávid Ferenc /a Szentháromsággal és Jézus Krisztus Istenségével szemben, mely a Katolikus egyház és a többi protestáns egyház hitvallása, a 325. évi niceai hitvallás óta, mely az ariánusokkal szemben lett megfogalmazva!/- tagadta a Szentháromságot és Jézus Krisztus Istenségét és az egy Isten hitét hírdette, mert úgy vélte, hogy így meg tudja teremteni a törököket, zsidókat és európaiakat összekötő egyetlen vallást. / A keresztény vallással kevert zsidó és arab vallási elemeket a székelyek, másként a honfoglalás-kori kabarok, még a kazár uralom alatt, a Kaukázus vidékén vehették át a zsidó és böszörmény kereskedőktől. /
–Böszörményt értsd törökül, mint az izmaeliták, másképp muszlimok, másképp mohamedánok elnevezését!- Izmael= az arabok bibliai ősatyja az egyiptomi Hágárnak fia, akit apja, Ábrahám a sivatagba zavart, mikor megszületett végre az öreg, korábban meddő Sárától Izsák, akinek fia lett Jákob, kinek neve később Izrael= Sokaság atyja lett, vagyis a zsidók ősatyja.
Minden esetre, erre utal az ékírásban felfedezhető számmisztika is. Tudnunk kell, hogy a XI-XII. században, a rabonbánok Opo Úr Kevend és fiai voltak, akik megépítették birtokukon, a Kászonszék és Kézdiszék közötti területen az ősi vallás gyakorlásának megőrzésére Bálványosvárat. Opour Kevend /Kende?/ leszármazottai az Apor nemzetség. A Szent Korona a XIV. század elején Kán László, más néven Apor vajda kezében volt, Erdélyben. A kiskirályok korában Kán László volt egész Erdély ura. Hogy királlyá koronázhassák, Károly Róbert tőle kérte vissza a koronát, miután kiegyezett vele. / A rozgonyi csatában legyőzte I. Károly király serege a kiskirályok seregét. Kán László vajda 1315-ben meghalt, ekkor lett Erdély is ténylegesen a királyé./ Kán Lászlónak azért nevezték Apor László erdélyi vajdát, mert mint az őse, Opo Úr Kevend, vagyis Kende= Kündü= Kán, ő is valószínűleg, mint Kevend= Kán, az ősi öröklött székely méltóságából következőleg titkon gyakorolhatta, a székely nemzet vallási és polgári iránytójaként, a bálványosvári „Templomban” az ősi szertartásokat. Ezeken a szertartásokon körbejárt az áldozati „szerecsendió” kupa /valószínűleg kókuszdió, sokáig a gróf Sándor család birtokában volt!/, s abból itták ”Krisztus vérét”. A völgyekben és a magaslatokon pedig, tüzek égtek, a Magyarok Istenének, Hadúrnak, valamint a Napnak, a Holdnak, a csillagoknak s az ősöknek a tiszteletére, és zengett a sámán-ének. Itt gyűltek össze évente a székelyek nyilazó hadigyakorlatokra. Aki nem jött el, vagy rosszul volt felszerelve, azt kizárták a szabadok sorából. Még századok múlva is, ha a székely eladta házát, portáját, vele adta templombéli ülőhelyét is. Ez a „templombéli ülőhely eredetileg a bálványosvári „Templombéli ülőhely volt. Tehát gyakorolták Kán László vajda idejében az ősi szertartásokat, és élt az ősi írás, s annak jelképrendszere is. A magyarok már nem használták az ősi rovásírást, de a székelyek igen. Az erdélyi vajda volt az esztergomi érsek és a nádor mellett az ország harmadik legmagasabb főméltósága, tekintélyben megelőzve a horvát-szlavón bánt. – A Kán nemzetség, mely a geneológiák szerint / bár erről voltak viták a geneológusok közt, minthogy ennek ellentmond Anonymus!/ azonos az Apor nemzetséggel, a honfoglaló Töhötöm, másképp Tétény vezérnek leszármazottai, s így egyben a régi erdélyi gyulák leszármazottai, - a Dunántúlon, Tolna megyében és Erdélyben is birtokoltak. Három híres Kán László szerepelt a XIII. században. Az előbb említett Kán László, Kán Gyulának fia, 1299-ben már vajda, a számozás szerint: III. Kán László volt. A XIII. század első felében, II. András idejében élt I. Kán László: lovász, majd országbíró, később, IV. Béla idejében, 1245-ben: „bán és egész Szlavónia hercege” /hivatalbéli herceg!/. Az ő fia volt II. Kán László, pozsonyi ispán, országbíró, majd vajda. Tehát mindhárom Kán nembéli a legmagasabb országos méltóságokat viselte.
Mint mondtuk, III. Béla pénzén, mikor először megjelent a kettős-kereszt, akkor még halmok nélküli, lebegő; - IV. László király és III. Endre pénzein viszont már hármas-halmon látható. Ekkor vetődhetett fel a felismerés a székely elmében, hogy a III. Béla óta lebegőn, halmok nélkül használt kettős-kereszt a vörös pajzson, valójában az ékírással olvasva „Isten” neve, és ha alá tesszük a három halmot, akkor úgy olvasandó, hogy ”Isten országa”.
Ezért lett a XIV. század végére a királyi tanács báróinak a jelvénye, s ez időtől az államhatalom hivatalos jelképe, míg az Árpád-sávos pajzs a királyi család Árpádok örökségére hivatkozásának a jelvénye. Bár I. Károly király az Anjou liliomokkal egyesített Árpád-sávos címert viselte, az ő fia, Nagy Lajos már használta ismét a kettős-keresztet, de az ő idejében még mindig halmok nélkül szerepelt a címeren. Csak a század végén jelenik meg az ország- címerben is a hármas-halom. Vagy pld. A budai egyetem 1389. évi címerén is ekkor jelenik meg! Megfigyelhető az Apor család történetében a vallásos hitbéli fejlődés: Opo Úr Kevend még rabonbán volt és a pogánnyal kevert keresztény vallás vezetője, utódai az Aporok közül is többen, még egy jó ideig; leszármazottja, Báró Apor Vilmos püspök, pedig már XX. századi keresztény vértanú, akit a XXI. század elején a pápa a katolikus boldogok sorába avatott. -/ Lehoczky József megjegyzése./
A kínai jelek között is szerepel a kettős-kereszt.
A következő képen a kínai egyketted (1/2), utána pedig, az énlakai unitárius templom 1668-ból származó feliratának részlete látható. E részlet olvasata jobbról balra haladva: EGY az Isten: /Hátulról előre kell olvasni
Tehát a kettős kereszt olvasata szövegbe ágyazottan vagy „egy", vagy „Isten". Végül a sumer párhuzamot is látva megbizonyosodunk, hogy a magyar címerben biztosan EGY = Isten olvasatú a kettős kereszt.
Lapozz a 4. oldalra!
Keresd: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve! Részletesebb tájákoztató itt: http://novella-vers.hupont.hu/