Korábbiakban szó esett róla, hogy a székely rovásírásban a kettős-kereszt Istent és számként, mint misztikus tökéletes szám: ’1’-et jelent, csakúgy, mint a kínai és az egyiptomi ABC-ben is. - Ugyanakkor az előbbi oldalakon olvasva láthatjuk, hogy a sumerek 3600 istent tiszteltek, s tudjuk azt is, hogy Egyiptomban is sok istent tiszteltek, ez megkérdőjelezi azt, hogy az ősi időkben is számmisztikai jelentősége lett volna az ’1’-nek, helyettesítője Isten nevének, mint az Egyetlennek, hiszen a sumer mitológiában és Egyiptomban is több van belőle! Az ’1’, mint Egyetlen Isten csak a héber, mózesi Jahve-vallásban jelentkezik először, összeolvadva a kánaáni Elohista hagyománnyal. Elohim, a teremtő szó is Kánaánban eredetileg Él-nek a többes száma, tehát Istenek! A számmisztika is az arab és héber világból ered. – De mégis! – Tán magyarázat lehet az is, hogy minden fejlettebb kultúrájú ősnépnél, nemcsak Mezopotámiában, de Indiában és Egyiptomban is, és kockáztassuk meg a feltevést, hogy az amerikai kontinensen is, ösztönösen Egyetlen Istent tiszteltek, mint a Mindenség Urát, aki az Ősteremtő, mint a japánoknál, a sintoizmusban, az Őstojásban megszületett Őselv. stb. A végtelen kezdetnek ezért jele Kínában is és Egyiptomban is a Napkereszt /kereszt egy kör közepén, mely végtelen forgást fejez ki/ és a horogkereszt, melyeknek jelentése a végtelen, vagy egymillió év, vagy ezer év, mert a régi időben az ezer év és egymillió év ugyanannyi. A latinban is a millió ezret jelent. A japán császárnak járó „Banzáj” kiáltás is azt jelenti: „Tízezer évig éljen!”, mert fogalomként ez is végtelen idő a régi emberek számára.

 Ha az őskultúrájú népeknél tételesen nem is volt megfogalmazva, de ösztönösen valójában egyetlen Istent tiszteltek, mint Világszellemet, a többi kitalált isten csak „inkarnáció”, vagyis az emberi korlátozott elme számára kézzelfogható, elképzelhető, az anyagi valóság látványát igénylő képi szimbólum, mely rajzolható, szobrokon is ábrázolható. Ezeknek a szimbólum- isteneknek a sokadalma is valójában néhány isten-csoportra leszűkíthető funkció-istenek, akik a Világszellemnek az anyagi világban látható megnyilatkozásait fejezik ki. Az egyiptomi papok is egy filozófikusabb vallást követtek, mint ahogy az a köznép felé bemutatott szertartásaikból következett volna. Így jöttek létre a titkos tanok is! A szimbólum-istenek sokasága a köznép szellemi szintjén elveszítette szimbólum-jelentését és egy isten-sokadalom zűrzavara lett belőle, melyre rárakódott az újabb és újabb szimbólum-istenek csoportosulása, hogy a mai időre egy számunkra átláthatatlan zűrzavar legyen!  - Ezért jelenti a régebbi időkben is az ’1’ az Egyetlen Istent! –

Az obi ugoroknál  ’Numi Torem’ a ’Világügyelő Férfiú’; - Sumerben ’Nam Tar’ a ’Sors’, de a sumer ’ Nam Tar’ általában negatív előjelű, inkább ’Balsors’ .

Az obi ugorok, oroszul cseremiszek, az Ob folyó vidékén élő ugorok, akik Magna Hungáriából, a tatárjárás idején, tértek vissza a keletebbre fekvő tájra, majd a törökök elől még keletebbre, az Uralon túlra. Julianus barát velük találkozott és tőlük adott hírt Magna Hungária létezéséről és a tatár veszedelemről. Második útján már nem találta őket. Hunyadi Mátyás király korában még egyszer követségben járt egy küldöttségük a magyar király udvarában. Ekkor még mindig hírt adtak Magna Hungária létezéséről, melynek később már nincs nyoma, mert a töröktől menekülve az Ob folyó vidékére költöztek.

/ Az obi ugorok arvisuráiról és az Aranyasszony-barlangról, valamint Ilona Gyilyóról és Ata Is szigetéről, majd Medve királyfiról és Agaba fősámánról már szóltunk korábban, a „ B) fejre állított ’V’ betű jelentése a rovásírásban” jelzetű résznél- Lehoczky József /                 

 

    A fenti képen Asszurbanipal legöngyölített ékírás-hengere. A tizenharmadik sorban a király egy templom alapítását nyilatkoztatja ki: „ Ez idő tájt a babili Ninmah istennő templomát, E-mahot újjáépítettem.” Az utolsó négy sor pedig, fenyegetés: „ Aki a nevemben megírt okiratot gonosz szándékkal elpusztítja, tönkreteszi, vagy helyéről elhurcolja, azt Bel és Sarrateia előtt Ninmah nyilvánítsa gonosznak, semmisítse meg nevét és magvát az országokban.”                 

 

A fentebbi képen ékírás Babilon északi várának simított terméskőből épült falán. Ezt a feliratot még nem tudta volna kibetűzni Grotefend, a sumer-babilóniai ékírások megfejtésének megalapozója. A szöveg Nabukodonozor király -/ a Bibliában: Nabukadnezárnak írva/- közlését tartalmazza: „ A babiloni palota határerődjét hegyi kövekből építettem.” Majd egy ima következik.

 

      A fenti ábrán három királynak, Dareiosz, / Daryuus/ Xerxész /Hsyarrsa/ és Artaxerxész /Wistasp/ neve olvasható egy sziklafeliraton.

     Az egyiptomi hieroglifák megfejtőjének, Champoionnak a neve közismert, míg Grotefendé feledésbe merült, iskolákban nem tanítják, a lexikonok is általánosan megfeledkeznek róla, pedig övé az elsőség abban a döntő horderejű felfedezésben, amelynek segítségével a mezopotámiai ásatások óriási történelmi jelentősége felismerhetővé vált. Grotefenddel egy időben, teljesen függetlenül egy angolnak, Rawlinzonnak is sikerült ugyanaz, majd később két tökéletesítő folytatta Grotefend munkáját: Burnouf és Lassen.                                   

                  

 Fentebb láthatjuk, hogy milyenek voltak a Kr.e. a VII. században az ékírást tanulók segédkönyvei. Kijudzsikban találtak rá, és ami egykor az iskolásokat segítette, kétezer esztendő elmúltával megkönnyítette a tudósok munkáját is.

 

/ A sumer mitológiáról szóló ismertetés irodalma:

 Mitológiai ABC: A sumer részlet Komoróczy Géza professzor  írása után.– Az Egyetlen Isten ősidőben létező fogalmáról a kiegészítő magyarázat: Lehoczky József. –  A sumer feliratok ábráihoz tartozó irodalom : C. W. Ceram: A régészet regénye. –

 A magyar címer kialakulásáról és fejlődéséről szóló irodalom:

Bartoniek Emma: Az Árpádok ércpecsétjei. Turul / Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság Közlönye/; BP. 1924-25.-

 Bárczay Oszkár: Magyarország címere. Turul; 1897. –

 Csoma József: Magyar nemzetségi címerek. Bp. 1904,

 ugyanő: A magyar heraldika korszakai, Bp. 1913.-

Fügedi Erik: A 15. századi arisztokrácia mobilitása, Bp.1970, ugyanő: Uram, királyom…Bp. 1974.-

Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer hármas halma. Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, Bécs, 1937.-

Ugyanő: A pecséttan eredményeinek értékesítése a történelemkutatásban. Premontrei Gimnázium Évkönyve . Gödöllő, 1940. –

U. Ő: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Premontrei Gimn. Évkönyve, Gödöllő; 1944, -

 UŐ: A magyar zászló és a nemzeti színek múltja. Hadtörténeti közlemények, Bp. 1954. –

 U.Ő: A magyar közép- és nagycímer kialakulása. Levéltári Közlemények, Bp. 1965/2. szám. –

S a fent idézett Varga Csaba írása: Honlevél; IV. évf. 4. szám, 2008 április. –

Keresd: Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve : http://novella-vers.hupont.hu/  és referencia www.novumpocket.com  Megrendelhető közvetlenül is a kiadó raktárából! Írj egy emailt a kiado@novumpocket.com  címre és rendeld meg a könyvet. A vásárlás előreutalással történik. A kiadó elküldi neked az általad megadott email címre a számlát. Miután kiegyenlítetted kb. egy hét múlva küldik neked a könyvet. A köny terjedelme 555. oldal, ára 4570 Ft + postaköltség, mely belfötdön 1080 Ft, külföldre 2870 Ft. Az átutalás nemcsak banki úton, de postai csekken is megtehető! - Jó olvasást! 

Oldal: IMagyarország címerének heraldikája és a székely rovásírás 4. oldal, valamint egy kis sumerológia
MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE - © 2008 - 2024 - orszagheraldika.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat