MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY CÍMERÉNEK HERALDIKÁJA, A CÍMEREK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE, A MAGYAR KIRÁLYSÁG CÍMERÉBEN AZ ÁRPÁDSÁVOS PAJZS AZ ÁRPÁDHÁZ ÖRÖKSÉGÉRE UTAL, MÍG A HÁRMASHALOM FELETT A KETTŐSKERESZT AZ ÁLLAMHATALOM JELKÉPE

b) A FEJREÁLLÍTOTT „V”  ÍRÁSJEL

    Alapvetően a HO ősgyök tartozik hozzá, mely ’r ’ segédhanggal összeolvasva: HOR. Ennek egyik fő jelentése: kimagas­lik, felmagasodik, kiemelkedik, így értendő a HARgita (har-g-it-a), de pl. a hórihorgas, ’h’-vesztéssel : (h) óriás, (h) orom, (h) úr szó is, ugyanis az úr is kimagasló. Ha megnézzük a térképet nagyon sok hor, har gyökkel kezdődő hegynevet találunk Eurázsia szerte, ez jelzi, hogy merre jutott el az egykori legmagasabb műveltségű ősnép. –Írja Varga Csaba. – De óvakodjunk túlzásokba esni!

     Ez az írásjel tehát természet­szerűleg jelent hegyet is, különös­képpen azért is, mert az alapgyök, a HO, ami másképp bővítve: HO-ag, s ez összevontan ejtve HEGY, HÁG (pl. magasra hág, hágó). /A hegy egyes szláv nyelveken is ’hora’, oroszul ’gora’, a jeruzsálemi Golgotában, Koponyák hegyében is a ’gota’ a hegy, a ’horához’, ’gorához’ hasonlít a német ’berg’  szó a hangzásában, a román ’mare ’ már a ’gora’ és a latin nyelvekben található ’mont’ közötti átmeneti hangzású szó. A ’vár’ magyar szó is eredetileg magas építésű ’várta’, sziklatetején lévő les; - a szláv ’hrad’= vár = ’grad’ is a ’hora ’és ’gora’= hegy szóból képződött; - a német ’burg’=vár is a ’berg’= hegyből képződött, mert hegytetőn épült szikla-les eredetileg. A város szó is innen származik az oroszban :’gora’-ból ’grad’, ebből a város ’gorad’.

      Az Úr szó kimagasló, mint itt szó volt róla, a honfoglaló magyaroknál elsősorban ’törzsfőt’ jelentett;- de hasonló hangzású a német ’herr’ és angolszász ’sir’ azonos jelentésű szó is, holott nem a magyar vette át a szót a némettől és a német sem a magyartól. A szó szintén visszavezethető tán az őskorba? – A nyelvészek és régészek egy része szerint, és ezt vallotta László Gyula professzor is, a finnugor ősnyelvnek tartott nyelv nem alakulhatott ki, a finnek és az ugorok életmódja miatt, az Ural /Turul/ aljában, egy szűk területen, mert a vadászó élethez nagyon nagy területekre van szükség, - hanem az egymással állandóan érintkező és keveredő, többféle népcsoporthoz tartozó törzsek és nemzetségek közötti közvetítő nyelvként fejlődött ki. Ezért nem szabad a finnugrisztikába belemerült nyelvészethez igazodva, önmagunknak gondolkozásbeli korlátokat létrehozva megtagadni a hun-magyar hagyományokat.

     A Szittyák is bár valójában iráni nyelveket beszélő Skythák, azaz Alánok, törökösen Jazigok, magyarosan Jászok. De mert sok rétegben keveredtek és beolvadtak a magyarba és korábban a hunba, másként kunba így „leányágon” a Hun, Avar, Magyar és a Kun is Szittya. A Jász-Kunság ezt ma is őrzi, bár a mai jász-kunok csak alapjaikban az ősi nép, mert a mai lakosok többnyire a régi lakossággal keveredett, a török utáni időben ideköltözött felvidéki szökött jobbágyok és betelepült német parasztok leszármazottai, a XIX. század végéig élve az eredeti lakosság jász-kun szabadságjogaival.- Lehoczky József megjegyzése./

      A magyarok, hunok hagyománya az, hogy ők sztyeppei lovas nép és minden hagyomány szerint Ázsiából származnak. Sőt még keletebbről, mert az obi ugor arvisurák szerint: a 24 hun törzs szövetségének ősei hajdanában Ata Is, a Napisten szigetéről menekültek el hajóikkal, mert vulkáni tevékenység következtében elsüllyedt. /Tehát egy Csendes-óceánban található Atlantiszról lenne szó, nem egy Atlanti-óceánban fekvő Atlantiszról?/ A hajók a Kitajok /Kínaiak/ partjaira vetődtek, itt a Jangce, majd a Sárga folyó mentén a hegyek felé vonultak, Belső-Mongóliába jutottak. Itt megalapították a 24 hun törzs szövetségét. Agaba fősámán egy álmot látott, melyben megmondta neki Ata Is, hogy most már szabad vadászni Medve királyfira, akit az ember idősebb testvérének tekintett, mert a Teremtő háromszor próbálkozott meg az ember teremtésével, mire sikerült neki. Először az Erdei Embert, a medvét, Medve királyfit teremtette meg, majd ágakból és földből, agyagból eszkábált egy emberfélét, de ez nem sikerült, végre megteremtette az Embert, aki ezért mindig tisztelte bátyját, a Medvét. – Agaba fősámán álma óta vadásznak a hunok a medvére, de mindig megemlékező tort ülnek felette, és bocsánatot kérnek tőle, mert megeszik. Ez lett a medvetoros évek, a hun időszámítás kezdete. A medvetoros évek, és a korábban számon tartott idők sok ezer évet ölelnek fel.

   Állítólag az ősi ékírásos arvisúrák az Ob folyó vidékén az Aranyasszony barlangban vannak elrejtve, Az utolsó cseremisz /obi ugor/ fősámán berobbantotta, hogy ne kerüljenek az írások az oroszok kezébe. Egy Szalaváré Tura nevű sámánt az oroszok besoroztak katonának a második világháborúban, ejtőernyősként magával hozta a derekára tekert arvisura-másolatokat. Eszerint, Deédes Aranyasszony a magyar népmesék Tündér-Ilonája, az úzok /oszmánok/ királynője, Attila király unokahúga Rimalány volt, táltos-leány, aki a táltosok lovasversenyén képes volt győzni a férfi daliák fölött. Ezért, mint rimaleánynak / csak a későbbi, középkori értelmezés szerint cafka a szó jelentése / jogában állott két férjet választania. Anyja is, a kun Majsa is két férjet választhatott, így két apja volt Ilonának: Pécs és Torockó. A nagyszentmiklósi kincseket is ő készítette ajándékul, mert ő ügyes ötvös is volt.  A kincsen e rovásírás olvasat: Isten idgya anyámut, Ilona Gyilyó, vagyis mai értelemmel Isten áldja anyámat, Ilona Gyilyó! / Gilyó= dalia= Gyi te ló, aki délceg, deli és jól megüli a lovat./    / Molnár Gábor: ” Négy szikla vadonában” utolsó fejezete. – László Gyula professzor szerint a kincs ékírásos szövege még megfejtetlen./ Lehoczky József megjegyzése/

 

C) A FEJREÁLLÍTOTT ’V’ ÍRÁSJEL HÁROMSZOROZÁSÁNAK  OKA

 Az ősi írás egyik fontos szabálya, hogy a fejére fordított ’V’ jel önmagában egyes számú, ha a fordított ’V’ jel kettőzött, akkor a szó többes számban olvasandó, a jel háromszorozva pedig: „számlálhatatlanul sok", avagy „min­den az" jelentésű.

Például a kínai fa jel olvasata ön­magában: fa. A fa kettőzve: erdő, há­romszorozva: erdőség. 

De még ez is fokozható, ugyanis a kettőzött és a háromszorozott jel a kínaiaknál együtt: erdőrengeteg, de magyar szóhasználattal úgy is olvas­ható, hogy világnagy erdő. Ezen írás­beli szabály ismeretében már könnyen olvassuk:                                         

 hegy_hegyek_hegyseg_rovasirassal.jpg

         Csakhogy a jelhármas nem csupán a mai fogalmaink szerinti hegységet jelenti, hanem úgy olvasandó, hogy: „minden hegy", amire van is szó a magyarban, s ez a „világhegy".      

         A régiek értelmezé­sében ez a világmindenséget, a teljes világot jelenti. „Minden, ami kiemelkedik" (= Föld), hiszen a jelhez tartozó HO ősgyökből is ez következik. 

   A hegy szót csupán a mai könnyebb megértés miatt írta Varga Csaba az előbb a jel alá (az azonos ősgyök miatt a jelentés lé­nyegén ez nemigen változtatott). Ám mivel eredetileg HAR-nak olvasandó a jel, most már írjuk ezt a jel alá. Az alábbiakhoz azonban tudni kell még azt is, hogy a – ’szag’ toldás mai kiejtés­sel -ság, mint pl. Nyírség, Ormánság:                            

 har_harok_harszag_rovasirassal.jpg 

   ’Harszág’ ma ’h’-vesztéssel: ország, régen ’ur-szág’, ’uru-szág’ kiejtésű is volt. De a fogalomjel szerint a ’har’- hármas a Világot is jelenti. Ám honnan tudjuk, hogy a fordított ’V’(har) jelhármas, „minden" jelentéssel a -szag, -ság toldással ol­vasandó? Erre igen ősi bizonyítékunk van. 

 Íme a megfelelő sumer jel:   sumer_olvasat_harszag.jpg                                                   

  Tehát ’HARSZÁG’,  s e szó sumer jelentése : ország, világ. /Varga Csaba/

   Vagyis teljes az egyezés a magyar nyelvű olvasattal és egyben jelentés­sel. (Ez a jelhármas Egyiptomban is és Kínában is a fontos alapjelek kö­zött szerepel, hiszen alapvetően a teremtésre vonatkozó egykori elkép­zelés kifejezése volt: ’harszág’ maga a megteremtett világ.) /A kínai írásban és Indiában, valamint az egyiptomi hieroglifákban a körben foglalt napkereszt és az ugyanazt a forgó mozgást kifejező horogkereszt is a világmindenséget, a végtelent és ezer, illetve egymillió évet jelent!- Lehoczky József megjegyzése./

 

d) A KETTŐSKERESZT, ÉS A HARSZÁG, FORDÍTOTT ’VVV’ JELEGYÜTTES OLVASATA

 A három HAR és a kettős kereszt jelentését megismerve már könnyen adatik a fogalomírás szabályai szerin­ti összeolvasás:                                                                                                             

 isten_orszaga_szekely_irassal.jpg 

 Mivel a sumerban az Isten szó ugyan­csak Isten, tehát a fenti felirat sumer olvasata végül hibátlan ma is: ISTEN-HARSZÁG, csak a ’h’ hang esett ki. /Varga Csaba/ 

 Ám a sumerok az Istenanya = NÉN nem túlzott szemérmetességgel meg­választott jelét írták a ’harszág’ fölé (NÉN magas rangját vesztvén a néne, nő szóban él tovább) :

 NÉN-HARSZÁG = ISTENANYA ORSZÁGA :                         

          istenanya_orszaga_szekely_irassal.jpg                    

 

        /Lásd, későbbiekben írunk Ninhurszag sumer istennőről! És lásd az egymással szembefordított háromszögek szimbólumát: penge és kehely! Lehoczky József megjegyzése./

 

      A magyar és a sumer felirat tehát egy és ugyanaz, olvasatuk szintén, csak Istenanya jele cserélődött fel Isten = EGY fogalomjelére valamikor. 

 Végül is helyet cserélt az Anyaisten és az Atyaisten. /Valójában Isten férfi, vagy nő jellege csak emberi elképzelés, hiszen nem anyagi, még ha a Jahvista és a keresztény felfogás szerint „Isten saját képére teremtette” is az embert. Az angyaloknak sincs nemük! Ők is Él, /Allah/ a teremtő, vagyis többes számban= Elohim kifejezés-formájának az ”Erői”. Isten angyalai = Isten hatalmának erői! / Ang+ eli = görög+ héber szó-részekből/ – Lásd az Él= Teremtő Isten kánaáni szótő, és az ősi magyar „Élet” szó /és ellés= szülés/ közötti régről származó összefüggést! -  Lehoczky József megjegyzése/

  Mellékesen megjegyzem, - írja Varga Csaba -, hogy Istenanya fogalma is bennünk van mindmáig. A sumerban Istenanya: Baudug, ma Bódog, boldog, mely végső soron a bőséggel kapcsolatos fogalom (bau > bő). /Latinul is a szerencsés és a boldog jelentés egyaránt a felicitasból levezethető: felix! Lehoczky József megjegyzése./

 Ugyanis az a boldog, aki bőségében van valaminek, ami alatt lelki javak is érthetők. Az egész mögött az áll, hogy az Öregisten teremtette a világegyetemet, Istenanya, azaz Nagyboldogasszony pedig, az életet s minden élőt, továbbá neki köszönhető mindennek, főképpen élőknek, javaknak a szaporasága: bősége.

 Ezt fejezi ki Boldogasszonyunk neve. / Az Égei-tenger vidékén és különösen Frígiában tisztelték Magna Matert is! A brit szigeti keltáknál is nyomai vannak Avelon tündéreinél! –Lehoczky József megjegyzése /

  Azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Magyarország Szent István király halála óta „Regnum Marianum”, vagyis „Mária Országa”! Ugyanis Szent István király a halálos ágyán, 1038. aug. 15-én /vagy 20-án/ az ország Szent Koronáját felajánlotta Szűz Mária oltalmába. Az egyházi énekekben és az ősi magyar himnuszban ezért énekelték így:

 „  Boldog Asszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!

 Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:

      Magyarországról, édes hazánkról,

     ne feledkezzél el szegény magyarokról!”

     Itt már keresztény himnusz szavait halljuk, de népi énekben elhangzó imádság lévén, lehet, hogy a régi Magyarok Nagyasszonya fohász maradt fenn,  és az ősi pogány Istenanya lett a népi énekben „megkeresztelve”.. Itt is mint, az Európában számos helyen megfigyelhetjük, hogy keresztény szokásokká, keresztény ünnepekké lettek az ősi pogány szokások és ünnepek, az egyház által beolvasztva a keresztény  kultúrába. - Lehoczky József 

        Makkay János: „ A tartariai lele­tek” című művében  minden részletre kitérően   bemutatja a kb. 6-5.000 éves írásos leleteket. Innen csak néhány írásjel (az elszórtan megmaradt jelek együtt kiteszik a székely ábécét):                                              

 a_tartariai_lelet.jpg

     Fel kell figyelnünk arra, hogy a bal felső jel nem egyéb, mint a tárgyalt fejre állított ’V’ jelhármas ekként felírva: fejre állított ’W’ Csak­hogy a jel felírója belelendült, s a középső részt rengeteg kis HAR jel­lel töltötte ki. Azaz vagy túlfokozta a „világmindenség" jelentést, avagy, ha megengedünk egy kis találgatást: tán éppen a Kárpátokat jelölte volna így? –Írja Varga Csaba. -  De megint csak óvakodjunk túlzott fantázia-szárnyalásokba bocsátkozni, hiszen mint mondtuk a hun-magyar hagyo-mányok a sztyeppére és Ázsiára teszik nemzetünk eredetét, sőt, mint láttuk, az obi ugor arvisurák szerint még keletebbről, Ata Is elsüllyedt szigetéről szólnak, mint ős-őshazáról. A tartariai, magyarul tatárlakai rovásjeleknek, ha hiteles lenne is a kormeghatározása, akkor sem olvashatók el a székely írás szerint magyarul. Ugyanez a helyzet a bemutatott, még régebbi, Grotte Cosquernél található lelettel. Csak azt figyelhetjük meg, hogy vannak némely hasonlóságok a székely írásjelek és az előbbiek között, de tartalmi összefüggés nincs. Ugyanez a helyzet a megfejtetlen indusvölgyi írással is! Más nyelven, más népek, hasonló ábrái, lehet az is, hogy teljesen más jelentéstartalommal, de az is lehet, hogy különböző, egymástól teljesen idegen népek és kultúrák átöröklött és az idők folyamán nagyon sokszor módosult írásjeleiről van szó.

 

    Lapozz az 5. oldalra! 

0._kep_lovag_es_aprod.jpg

Keresd! - Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve - ismertető bővebben: http://novella-vers.hupont.hu/

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 24
Heti: 99
Havi: 280
Össz.: 39 252

Látogatottság növelés
Oldal: Magyarország címerének heraldikája és a székely rovásírás 2. oldal
MAGYARORSZÁG CÍMERÉNEK ÉS ERDÉLYORSZÁG CÍMERÉNEK HERALDIKAI TÖRTÉNETE - © 2008 - 2024 - orszagheraldika.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »